Nagyon jól sikerült idén a Húsvét, de rám is fért, nagyon el voltam fáradva testileg-lelkileg egyaránt.

A pszichodráma csoport végére érve, ahol már játékmesterként voltam jelen, részt vettem egy egész napos bibliodráma műhelymunkán egészség témában, utána volt a 4 napos hétvége Nagybörzsönyben, majd Angéla elvitt április elején a Taizé énekes lelkigyakorlatra, ami nagyon töltő és felüdítő volt. És 2 év kihagyás után volt megint Vigília, amelynek a próbái alatt anyósom vigyázott Bandira, ahogy a Taizés alkalom 3 napja alatt is, a főpróbán és Húsvétkor pedig anyu. Visszatértek Oltyánék, így volt töltött tojás és bárány, anyu is kitett magáért a húsvéti ebéddel, így a kedden lefolytatott újabb terheléses vizsgálaton kiszűrtek terhességi cukorbetegséggel és most mérhetem magamnak a vércukrot. De valahogy rendszert visz az életembe és pihenésre késztet.

Virágvasárnapi hétvégén még én csináltam medvehagymás pogácsát és azt a 4 lapos süteményt, amit évek óta nem találtam sem a cukrászdákban, sem a receptek között. Most Borbás Marcsi erdélyi könyvében találtam meg kukoriakrémes sütemény címen,  a belsejébe áfonyalekvár került. Ebből vittem Katinkának, mikor meglátogattam. Nagyszombaton már csak a töltött tojást és a kalácsot sütöttem meg, amit elvittem anyunak és Dominak. Piros tojást (hagymával és festékkel) hétfőn festettem, mikor Feri és Bandi elmentek meglocsolni Ica nagyit. Anyunál nagyon bőséges és finom ebéd volt (mint régen Béla tatáéknál), húsleves grízgaluskával, töltött bárány krumplisalátával és sajnos csinált egy nagyon finom cukormentes tortát, de a mennyiség sajnos elvitt az optimálistól. Szerintem eleve keveset eszem és akkor ilyenkor bekajálok és feldobja a cukrom. Újból elő kell venni a 160 grammos diétát (30-20-50-20-30-10) és talán így könnyebb lesz tartani. A Reménység szigetén este volt töltött tojás, zsidótojás, majonézes francia- és krumplisaláta, ezekből nem sokat ettem. Reggel pedig a feltámadás után báránypörkölt és töltött bárány, volt hozzá salátám. Jó, h a vasárnapi részre fel tudtam kelni, nagyon felemelő volt újból úrvacsorázni, nem volt már lelkiismeret-furdalásom sem az unitáriusok miatt, hanem újból otthon éreztem magam. Énekelni is jó volt. Húsvét hétfőn anyu nem jött velünk a Havashalom utcai parkba, de arra sétáltak Gábor a gyerekekkel és a kutyával. Délután átjött anyuhoz a vásárhelyi szomszédja locsolni, Bandika őt is búsulta, mikor elment.:-) Vasárnap pedig Dominál voltunk Zuglóban, beszélgetés után lementünk a társasház közös udvarára, Bandika tudott mászkálni. Kedden pedig a vérvétel után egyedül mentem Sallai Tünde dúlához és Bangáékhoz is, mert Feri dolgozatot javított + ők voltak bringával Kerekítőn, míg én vérvételen és elég esős, hideg idő lett, átfázott és aludnia is kellett Bandinak. Tartalmas és szép ünnep volt, kezdett hasonlítani a Karácsonyhoz, bár ez az élet ünnepe az ébredő természetben, ahogy Jézus legyőzte a halált, tele népszokásokkal, nekem közel 10 éve többet jelent.